Időben, tudatosan fejlesszünk!

Támogatások

Emelt összegű családi pótlék:

A 18 évnél fiatalabb gyermek után, aki betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, emelt összegű családi pótlék jár.

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító igazolást a gyermeket kivizsgáló, gondozó, illetve a betegséget, fogyatékosságot megállapító gyermek-szakkórház, gyermekklinika, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adhat az erre szolgáló formanyomtatványon.

A formanyomtatványok beszerezhetők a családi pótlékot folyósító szerveknél:

a Magyar Államkincstár illetékes megyei területi igazgatóságánál, illetőleg a munkáltató családtámogatási kifizetőhelyeinél. Ők állapítják meg és folyósítják a magasabb összegű családi pótlékot.

Az emelt összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség vagy a súlyos fogyatékosság fennállását igazolták, ha továbbra is fennáll, akkor a szakorvosi kontroll folyamán kitöltött újabb igazolás alapján hosszabbítható, folyamatosan igényelhető (legfeljebb a gyermek 18 éves koráig). Késedelmes igénybenyújtás esetén, ha a súlyos fogyatékosság vagy betegség igazolhatóan már korábban is megállapítható volt, visszamenőleg két hónapra lehet igényelni az emelt összegű családi pótlékot.

Közgyógyellátás:

Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon az, aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Közgyógyellátási igazolvány kiállítható a szociálisan rászorult személy részére is az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére. (Ezt az igénylést az orvosi javaslattal együtt a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez kell benyújtani.)

A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani (önkormányzat) formanyomtatványon. Csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek igazolását (a korábban említett szakorvosi igazolás), illetve a házi gyermekorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátásokról (amennyiben ilyen van).

A közgyógyellátási igazolvány igénylésének eljárásrendje az OEP oldalán az Egészségbiztosítási ellátások/ Ellátások/Közgyógyellátás menüpontban tekinthető meg. Érdemes előre tájékozódni.

Parkolási igazolvány:

Parkolási igazolvány kiváltására jogosult a súlyos mozgáskorlátozott, látási fogyatékos, értelmi fogyatékos, mozgásszervi fogyatékos, autista és vak vagy gyengénlátó személy.

Az igényléshez szükséges kérelem nyomtatványt az okmányirodákban lehet kérni, szükséges még egy orvosi szakvélemény, igazolás, a kiskorú törvényes képviselőjének személyazonosító okmánya, lakcímkártyája, csatolható esetleg egy igazolványkép is, bár a legtöbb helyen már digitális fényképet készítenek helyben.  Az igazolványnak van érvényességi ideje, melynek lejárta után újabb szakvélemény esetén meghosszabbítható, kivéve a végleges egészségi állapot esetén, mert akkor az érvényességi idő letelte után újabb szakvélemény nélkül meghosszabbítható.  A jogosultat szállító járművezető az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

Utazási kedvezmények:

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel a fenti személlyel(vak, hallássérült, súlyosan fogyatékos) együtt utazó személy (kísérő).

A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a magasabb összegű családi pótlék, megállapításával egyidejűleg hatósági bizonyítványt állít ki az utazási kedvezmények igénybevétele céljából. A már magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek, illetve annak, aki után a magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, kérelemre a Magyar Államkincstár Igazgatósága kiállítja a hatósági bizonyítványt.

Az utazási kedvezmény mértéke:

1)  a helyközi közlekedésben (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz közlekedés, komp- és révközlekedés) 90%-os jegy-és bérletkedvezmény

2)  a helyi közlekedésben 100%-os bérletkedvezmény.

 

Utazási költségtérítés:

Ha a gyermek beteg, a járóbeteg szakellátások igénybevételéhez, illetve fekvőbeteg

gyógyintézetbe történő beutazáshoz kísérőjével együtt utazási költségeihez támogatás

jár. Az utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására

jogosult

1)  a beutalásra jogosult orvos a szakellátásra, illetve az orvosszakértői vizsgálatra történő beutaláskor

2)  az egészségügyi szakellátás orvosa a vizsgálat, a kezelés, a fekvőbeteg intézményből való elbocsátás és az ismételt kezelés elrendelésekor.

 

Pénzbeli hozzájárulás:

1)  olyan személygépkocsi vételárához, ami belföldi kereskedelmi forgalomban van, 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú. Legfeljebb 1610 köbcentiméter lökettérfogatú benzinüzemű vagy 2000 köbcentiméter lökettérfogatú dízelüzemű

2)  vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű (segédmotoros rokkantkocsi), illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz.

3)  olyan külföldről behozandó személygépkocsi, segédmotoros rokkantkocsi, kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez, aminek behozatalát előzetesen az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium engedélyezte. Ebben az esetben a kérelemhez csatolni kell a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője által kiállított utalvány másolatát.

 

A támogatás mértéke a vételár, illetve a vám- és általános forgalmi adó együttes költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 Ft.

Szerzési támogatás ugyanazon személynek hétévenként egy ízben adható ki.  A kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig.

Átalakítási támogatás:

Az átalakítási támogatás egyrészt a vezetés feltételeként előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezés felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, másrészt a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását. Az utóbbi támogatásra jogosult az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja (ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt).  A támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30 000 Ft.

Erre a támogatásra ugyanazon személy hétévenként jogosult.  A kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, a tárgyévben bármikor.

Közlekedési támogatás:

A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása. Alapösszege 7000 Ft/év.  Ha az 1-62 év között a súlyosan mozgáskorlátozott személy tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, akkor 24500 Ft.

A kérelmet a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig.

Akadálymentesítési támogatás:

A súlyosan mozgássérült személy a műszakilag akadálymentes lakás kialakításához

állami támogatást vehet igénybe. A támogatás összege az akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 000 Ft (ha a vásárló mozgássérült), meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb 150 000 Ft (ha az igénylő mozgássérült) és legfeljebb 100 000 Ft (ha a vásárló a mozgássérült közeli hozzátartozója).

A támogatást igényelheti a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó.

A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott pénzintézet.

Átmeneti segély:

Jogosultak rá azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és önmaguk illetve családjuk fenntartásáról másféle módon nem képesek gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.  A helyi önkormányzat rendelete határozza meg a segély összegét és adható gyakoriságát.

Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.

Lakásfenntartási támogatás:

A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a lakásával kapcsolatos költségeit nehezen vagy egyáltalán nem képes fedezni, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek eleget tesz.  A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból állapítható meg. Ugyanarra a lakásra csak egy jogosult részére állapítható meg támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészei külön lakásnak minősülnek. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában (a városokban a szociális irodán) kell benyújtani a helyszínen ingyenesen beszerezhető nyomtatványon. Amennyiben a kérelmet megalapozottnak ítéli meg az önkormányzat, a lakásfenntartási támogatás összegét havonta folyósítja.

Ápolási díj:

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó,

aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

·        súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy

·        tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díj összege azonos az alapösszeggel, mely 2011-ben 29.500,- Ft.  Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

A súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy abban az esetben is jogosult az ápolási díjra, ha számára saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos betegre tekintettel megállapított ápolási díjat a nyugdíj megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.

A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi.

A díj összege ebben az alapösszeg 80%-a 2011-ben 23.600,- Ft.

A súlyosan fogyatékos személyt ápoló hozzátartozó az önkormányzatnál kérheti a fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj megállapítását., melynek összege az alapösszeg 130%-a, 2011-ben 38.350,- Ft).

Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a fenti összegeknek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete.

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan

nem képes

·        étkezni vagy

·        tisztálkodni vagy

·        öltözködni vagy

·        illemhelyet használni vagy

·        lakáson belül – még segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy a feltételek közül legalább három fennáll.

A jegyző a fenti feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

Az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 10% nyugdíjjárulékot vonnak.

Gyermekgondozási segély (GYES) igénylése a gyermek 3 éves korától 10 éves Koráig:

A Magyar Államkincstár honlapján megfogalmazottak szerint “Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt… c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.  (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti Igazolást.)” 2011. január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak - kereső tevékenységet tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

A GYES nem automatikusan jár tehát ilyen esetben, hanem kérvényezni kell. A kérvény benyújtásakor csatolni kell a tartós betegségről szóló igazolást.  Eredeti példányra ilyenkor nincs szükség, mivel a magasabb összegű családi pótlék igénylésekor a Magyar Államkincstárnak már elküldtük azt.  A gyermek 3 éves kora után (és 10 éves kora előtt) a GYES-t nem kell a szakorvosi felülvizsgálatok után újra és újra kérvényezni. Amennyiben az orvosi felülvizsgálat után az Államkincstár részére megküldjük az Igazolást, mely szerint továbbra is jogosultak vagyunk a magasabb összegű családi pótlékra, úgy a GYES-re való jogosultságot is megállapítják, és erről határozatot küldenek.

A GYES-t kapó szülő köteles bejelenteni a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését.

A GYES igénylése személyesen és postai úton is intézhető.  A szükséges nyomtatványok beszerezhetők személyesen a lakóhely szerint illetékes megyei igazgatóságon, illetve letölthetők a Magyar Államkincstár honlapjáról: http://www.allamkincstar.gov.hu oldalról Magánszemélyeknek/Családtámogatás/ Gyermekgondozási segély menüpontból.

Az igénylés beadható a magasabb összegű családi pótlék igénylésével azonos időben is, illetve később is.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a pénzbeli támogatásnak, az ingyenes tankönyvnek, egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzője állapítja meg egy év időtartamra.

A feltételek fennállása esetén a település jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg jogosultságát,

·        akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át (2009-ban 38 475Ft), - ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza - vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

·        vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek

·        vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 125 %-át (2009-ban 35 625 Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

Abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül. A megállapítás részletes szabályait az önkormányzat saját rendeletében határozza meg.

Óvodáztatási támogatás:

2009-ben az óvodáztatási támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába.

Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot folyósítanak.

Az óvodáztatási támogatást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg óvodáztatási támogatás, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába ,továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte.

Étkezési térítési díjkedvezmény:

Normatív kedvezményre jogosult gyermekétkeztetés esetén

·        a bölcsődés, valamint az óvodás rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek az intézményi térítési díj teljes összegére(100%)

·        az oktatási intézményben tanuló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek az intézményi térítési díj 50%-ára

·        három-vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj

50 %-ára

·        a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-ára.

 

A tanuló után a kedvezményt a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.

Ingyenes tankönyvellátás:

Normatív alapon jogosult a kedvezményre

·        a nappali rendszerű oktatásban résztvevő egyedülálló szülő által nevelt

·        vagy tartósan beteg

·        vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő

·        vagy három vagy többgyermekes családban élő tanuló.

 

A jogosultságot igazolni a családi pótlékról kiállított igazolással, fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozattal kell.

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni.

Víz- és csatornadíj kompenzáció:

“Kompenzációra jogosult:

az a személy, aki a vízdíj számla kifizetésére kötelezett, és az igénylés időpontjában ő maga vagy családtagja az alábbi támogatási formák valamelyikében részesül:

- időskorúak járadéka,

- közgyógyellátási igazolvány,

- lakásfenntartási támogatás,

- gyermeknevelési támogatás,

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

- rendszeres szociális segély,

- munkanélküliek jövedelempótló támogatása,

- ha a kérelmező igazoltan közhasznú munkát végez,

- időskorúak járadéka.

 

A víz- és a csatornadíjszámlák szétválasztása miatt, az eddigi gyakorlattól eltérően ez a kompenzációs összeg is bontva jelenik meg a számlákon; 650 Ft a vízdíjszámlán és 650 Ft a csatornadíjszámlán.

A kérelemhez szükséges igénylőlapot és tájékoztatót a polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálati irodáin lehet kérni, majd kitöltése után ugyanott - minden év január-februárjában - kell leadni.